Ha kérdésed van hívj
bármely nap 08 - 20 óráig!
+36 70 509 2549

Esküvői idézetek, mottók

Esküvői idézet gyűjteményünkben több száz, alkalomhoz illő idézet, mottó, vers, versrészlet és bibliai idézet található. A kereső mező segítségével a költő nevére vagy az idézet egy részletére is rá lehet keresni. Az idézeteken túl az oldalon további segítség is található az esküvői meghívók szövegének véglegesítéséhez, továbbá meghívó minta galériánk és számos esküvői meghívó típusunk adhat további ötleteket a meghívók kialakításához.

Esküvői meghívó idézet gyűjteményünk egy része már eBook - ban ( .epub ) is ingyenesen letölthető!

Az eBook - ról írt cikkünk megtekintéséhez kattints IDE!

Az esküvői idézetek eBook letöltéséhez kattints IDE!

184

Hogyha volnék nyughatatlan
takarjon be puha paplan
vesd meg ágyam, s észrevétlen
simogass meg a sötétben.
(Szemlér Ferenc)

183

Óh bár úgy fonnánk testemmel testedet egybe,
hogy szent láncaikat szét sose törje idő.
mint ahogy a gerlék egyforma s örök szerelemben
Csókosan élvezik át isteni életüket.
(Sextus Aurelius Propertius)

182

Nincs más fény, csak a tested, más nap. Minden homály csak.
Homlokod fénye mellett tudok csak látni mindent.
Minden más fény kísértet, nyomod csak, puszta látszat.
Nem áldoz le szemedben sosem a mély tekintet.
(Miguel Hernández)

181

A házasság csak akkor adhat boldogságot, ha a célunk egy és ugyanaz;
ha két ember egy úton találkozik s azt mondja egymásnak:
"Jer, menjünk együtt!" "Jer" - és kezet adnak egymásnak...
(G.R. Tolsztoj L.)

180

Lelkünk tiszta szerelmével oltár elé megyünk,
hogy egymásnak hűségesküt tegyünk,
S ha szerelmünk lángja parázzsá csitulna,
Gyermekünk szemében újra, s újra lobogna.
(G.R. Tolsztoj L.)

179

Bizony mondom, elmúlik e világ.
És bizony mondom, megmaradok én.
S bizony, ha két szív egy ütemre dobban,
Az egy-ütemben ott dobbanok én.
(Reményik Sándor)

178

A szeretet mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha.
(Szent Pál)

177

Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket,
amely annyira erős, hogy fölemel bennünket,
s annyira gyönge, hogy éppolyan szüksége van reánk,
mint nekünk őreá.
(Paul Geraldy)

176

Ismerem azokat a szavakat,
amelyeket még ki sem ejtettél.
Már tudom hová tartasz,
mikor még el sem indulsz.
Tudok a féltett titkaidról,
amiket mélyen elrejtesz.
Mindent tudok rólad, kedvesem,
nem vagyok kém, csak szeretlek!
(Jim Morrison)

175

Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.
(József Attila)

174

Öleljük meg egymást, szívesen, meghitten, és szeressük egymást: úgy áld meg az Isten.
(Arany János)

173

A Szerelem: eső utáni nap;
A Kéj: napsütés múltán zivatar;
A Szerelem: üde tavasz marad;
A Kéj: telet hoz nyár felén hamar;
Az nem csömörlik, ezt öli falánkság,
Amaz igazság, ez hazug galádság.
(Shakespeare)

172

Mindig az győz, aki meg tud semmisülni az ölelésben.
(Hamvas Béla)

171

Álom, álom, édes álom!
Altass engem, légy halálom!
Légy halála életemnek,
S élte haldokló szívemnek.
( Vörösmarty Mihály )

170

Kis hajó az élet tengerén,
ketten vagyunk, csak te meg én,
viharban, forró napsütésben.
Halálig együtt az élet tengerében
szeretni kell, nagyon szeretni,
s minden vihart könnyebb elviselni.
S ha majd egyszer véget ér az élet,
utolsó mondatom:szeretlek téged.

169

Egyedül félszárnyú angyalok vagyunk
s csak úgy tudunk szárnyalni, ha összekapaszkodunk.
(Goethe)

168

Te vagy az egyetlen a földön,
akiért mindent megteszek,
Veled életemet töltöm,
nem csak a múló perceket.

Nem ígérek kincset, csillagot,
csak hű szívet adhatok,
Érzem másé nem lehetsz,
én is csak a Tied, ha igazán szeretsz.
( Goethe )

167

Mi nem hírdetjük fennen, hangos szóval
csak te, csak én, örökké és holtomiglan.
Mi megpróbálunk csendben boldogok lenni,
lelkünk mélyén őszintén szeretni.
(Stendhal)

166

Az igazi szerelmesek nem összetalálkoznak valahol.
Mindvégig egymásban léteznek.
( Rumi )

165

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek,-
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés:mennyire szeretlek.
( Tóth Árpád )